Hédi és a megszemélyesítés

Ide is felteszem azokat a megszemélyesítéseimet, amiket az anti-gasztroblogomra írtam.
Ha másra nem is jók, legalább jót mosolyoghattok rajtuk.

Itt keverőtál voltam.

Úúú, de jól nézel ki abban a vákumcsomagolásban, te fél kiló túró. Nademostmár ideje lenne levetkőznöd. Gyere kérlek, te vagy a legfontosabb hozzávaló a mai vacsorához.

Jaj, de jó tapintásod van. Kicsit a villával szét kell téged nyomkodni, hogy elkeveredjen benned a többi hozzávaló. Ugye nem baj, ha most hozzád érnek azzal a villával?

Úgy. Szépen elmorzsolódtál. Nem is fájt. Most jöhettek ti, tojások. Szép két egyforma tojás vagytok. Titeket sem lehet megkülönböztetni. Hihi. Akár két tojás. A sárgája jöhet is. Zutty belém.

Pici só is kéne. Légy oly szíves, ideadnád a sót?!. Köszi.

Jöhet életünk megédesítője. A fehér arany. Csillogó kristályai halmozódnak bennem, van köztük vaníliás is. Fincsi! Hányszor is tettek belém? Nem tudom. Talán háromszor. Így is nagyon finom lesz ez a vacsora.

Most belém jöhet a 10 deka búzadara. A villával már kavarják is bennem. Hé, vigyázz azzal a szerszámmal! Nehogy megkarcold ezt a fényes felületet!

Jó. Összeállt? Hé, te! Nem teszel még bele citromhéjat? Nem? Na jó. Te tudod.

Most bemehetünk a hűtőbe. Ott mindig jó a társaság. Együtt rázzuk a többiekkel. Két óra múlva jövök!

Szóval itt vagyok megint.

Közben keményre verte valaki a tojásfehérjéket. Most éppen óvatosan hozzákeveri a masszához. Már formázza is a gombócokat.

Forr már a víz? Sót nem hagytad ki? Akkor minden rendben. Mi? Hogy ragad? Egy kicsit vizezd be a kezed. Semmi gond!

Helyre kis gombócokat formáltál ebből a kevercsből.

Mehetnek a forró vízbe. Milyen vidáman ugrálnak az edényben. Letelt már az öt perc?

Akkor gyertek ki gombóckák!

Itt van a pirított zsemlemorzsa, alig vár már benneteket. Hempergőzzetek csak. Ugye, milyen jó?!

Szépek vagytok. A cukros tejföl már kevercelődik hozzátok.

Mindjárt eltűntök abban a sötét lyukban! Jaj! Neee!

Hát ezért dolgoztam idáig?!

~ o ~

Én vagyok a hús.

Mit akar azzal a hatalmas bárddal? Jaj! Hát nem elválasztott a társaimtól! Hé, hol vagytok? Ja, látlak már benneteket. Ott sorakoztok a húsos deszkán letakarva egy darab folpackkal.
Ki ez? Valami Hannibal Lecter?
Atyaég! Most meg egy óriási kalapáccsal jön és nekünk esik vele. Hé, ez fáj! Azonnal abbahagyni. Ez súlyos testi sértés. Rendőr! Hol egy rendőr? Hát ezért fizetem én az adót?
Viszon szép karcsú lettem. Ez aztán a hatékony fogyókúra.
Már megint jön. Valamit tart a kezében, amiből fehér kristályokat szór ránk. Hű, ez nem is rossz. Egész jó ízű lettem tőle.
Már hallom az olajat sisteregni a serpenyőben. Egyik társam már benn is van. Mindjárt én is megyek, csak még meghempergőzöm itt ebben a kellemes kis lisztfürdőben.
Jaj, de jó. Én is itt vagyok. Jó ez a közös kis jakuzzi. Csak úgy pezseg körülöttünk az olaj. Szép piros vagyok már. Hé, te vadállat! Kivehetsz!
Köszi!
Most mit csinálsz? Fokhagymát teszel bele a serpenyőbe utánunk? Normális vagy? Még hogy ettől lesz jó az ízünk! Ki hallott már ilyet. Én fokhagyma nélkül is tökéletes vagyok.
Beteszel mellé? Hisz ez büdös. Juj! Most meg rám löttyinti ezt a pohár vizet.
Ez már tényleg jakuzzi. Csak ez a büdös fokhagyma ne lenne!

~ o ~

Szólítsatok csak botmixernek!

Ó, látom már megint rotyog valami a tűzhelyen. És ez a konyhai szerencsétlenség ismét felém közelít. Jaj, ne! A sejtésem beigazolódott. Megint elő akar venni. Pedig már egészen jól elfészkelődtem a kosárban, éppen elmerültem volma legmélyebb gondolataimban, erre egyszerűen csak előránt a szekrényből.

Mostanában nagyon sokszor elővesz. Határozottam nem támogatom ezt a tendenciát. Én sokkal jobban szeretek a szekrényben heverészni és álmodozni.

Jaj! Mibe merít már megint bele! Fúj, ez valami sárgás és zöldes fortyogó lé. Na, mindjárt rendet csapok itt köztetek ti, zöldségek. Csak azért. Így már mindjárt más.

De most aztán hirtelen elmosogass, aztán megyek vissza a helyemre. Jól van. Ügyi vagy. Akkor...viszlát, de ne mostanában!

~ o ~